A honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek – a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt.
Tőle származnak az Árpád-ház uralkodói, akik halálát követően négy évszázadon át uralkodtak Magyarország felett.
I. (Szent) István király
(eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom– 1038. augusztus 15., SzékesfehérvárEsztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, vagy aki a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot és az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat, nevéhez fűződik a tudományosság magyarországi kezdete is.
Hunyadi Mátyás
(Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) magyar király.
Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen, mint Mátyás király emlegeti.
Neve latinul és németül Matthias Corvinus. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.
A címert Imre király (1196–1204) örökítette ránk.
Az ő idejében még töretlenül érvényesült a hit, az erő és az akarat szentsége. Amikor öccse, András herceg (aki később II. András néven maga is trónra lépett) fellázadt Imre ellen, és seregével hadba vonult, hogy letaszítsa őt a trónjáról, Imre a csata előtti este, kezében a királyi jogarral egyedül átment öccse táborába, őt kézen fogva kivezette a lázadók elképedt seregéből, miközben fennhangon így kiáltott: „Most meglátom, ki meri királyi nemzetségből való vérre a kezét emelni!“. Sértetlenül tért vissza elfogott öccsével saját táborába. A király ereje és bátorsága, valamint a nemzetnek a király istentől való szentségébe vetett hite ekkor még megkérdőjelezhetetlen volt Magyarországon. Az Árpád-sávok Európa legősibb királyi házára, a Turul-dinasztiára emlékeztetnek, a kilenc lépő oroszlán pedig mint fontos örökség, erkölcsi normáink alapját adja.
Mit jelképez a kilenc oroszlán? Az első sor a katona három fő erényét jelképezi: Erő, Bátorság, Fegyelem A második sor a polgár három fő erényét: Becsület, Büszkeség, Szorgalom A harmadik sor a tisztviselő két fő erényét: Hűség, Tisztaság A negyedik sor a vezető legfőbb erényét: Bölcsesség
felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.)
a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.
Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá válljék.
E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, amelyhez tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is voltak
erdélyi fejedelmek. Harca jóllehet nem járt sikerrel, de a magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként élt tovább, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve.
Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.
Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.
Az 1956-os forradalom
Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca,
amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Magyarország zászlaja és címere
a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.
